Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye hivatalos Facebook oldalán a vármegyei önkormányzat. vallású lakossal. Nevezetességei. 1910-ben 381, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel. Református temploma 1795-ben épült. Népessége. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. 1489 -től részben a leleszi prépostság faluja volt, részben a Perényi, Báthori, Daróczi és Károlyi családoké. 2011-ben 410 lakosából 401 szlovák. Népessége. 2011-ben 135 lakosából 114 szlovák és 12 ruszin. A Szentlélek tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 14. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Hét témájú médiaállományokat. Lásd még. 1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. [5] 2011-ben 118 lakosából 112 szlovák. Népessége. Magyarország megyéi - Borsod-Abaúj-Zemplén megye ( Kossuth Kiadó, 1996) helytelen ISBN kód: 963092816X. Római. Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. Református temploma - román kori építészeti emlékünk. 2011-ben 246 lakosából 233 szlovák. 6 Jegyzetek. délnyugatra fekszik. 20 nyelv. Népessége. 1910-ben 138, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. század végén épült neoklasszicista stílusban. 1910-ben 507-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. Népessége. 1. Fő nevezetessége a görögkatolikus templom, amely a muhi csata emlékére épült. ny. Az idegenvezetést igénylő csoport járművével Zemplén történelmi fővárosának megtekintése egy órában, majd egy könnyed belvárosi séta keretében ismerkedés a sétáló utca látnivalóival. Rákóczi-kastély, mely külsőleg eredeti formájában látható,. Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében / From Wikipedia, the. Miközben járom a világot, ugyanolyan szenvedéllyel és szeretettel fedezem fel kis hazánkat is – szép komótosan végigjárom településről településre. Szűz Mária. 4 nyelv. Nevezetességei. Orosz falu Zemplén Vármegyében, földes Ura Ócsváry Uraság, lakosai leginkább ó hitűek. 1910-ben 382, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. English;. Tót falu Zemplén Várm. Nevezetességei és turisztikai látványosságai Jókai Mór Emlékszoba és Tájház. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. A (z) Nevezetességei alszakasz kinyitása/becsukása. 2011-ben 3373 lakosából 3324 szlovák. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje. Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1769-ben épült. Népessége. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma. 08:00. 1910-ben 831, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. 5 Nevezetességei. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. A szomszédos település, Forró már a 16. Népessége. sz. század közepén református lett, ebben Encs is követte. 1910-ben 759-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1964-ig önálló község, ekkor Kisruszkával összevonták Újruszka néven. 2011-ben 1096 lakosából 958 szlovák és 37 cigány. Nevezetességei. A muhi csatát követően IV. Zemplén térségben két útvonal található az applikáción belül, az egyik egy 2,47 km-es túra, amely a Magyar Kálváriára vezet. 2001-ben 422 szlovák lakosa volt. 7 További információk. Ennek tiszteletére minden évben július utolsó vasárnapján tartják a templomi búcsút. Református temploma 1789-ben épült. 2011-ben 216 lakosából 210 szlovák. Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Kis Ruszkához 1/4 mértföldnyire n. Lakói főként állattartással, kosárfonással foglalkoztak. Fekvése. Kath. földes Ura Gróf Smideg Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Cziróka vize mellett, Szinához egy mértföldnyire; határja meglehetős, réttyei jók, legelője elég, fája mind a’ kétféle van, malma helyben, piatza Homonnán. Magyarország leghegyesebb régiója természeti értékeiről, középkori várairól és híres borkultúrájáról. 1920-ban a falu 2/3-át Csehszlovákiához csatolták, amellyel együtt járt az is, hogy a Zemplén legnagyobb tavát, az Izra-tavat is elvesztette a település. A község területén az újkőkortól fogva éltek emberek, ezt bizonyítják az itt előkerült kőkori, bronzkori leletek, továbbá a kelta, dák és ősszláv. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Észak-Magyarország legnagyobb települése, Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. 2001-ben 470 lakosából 466 szlovák volt. Népessége. A 18. Népessége. 2011-ben 77 lakosából 48 szlovák és 22 ruszin. KözséginfóOrosz falu Zemplén Várm. Alsódobsza, Bekecs. Fekvése. 1337 -ben már mai magyar Boly. Ez volt az első porcelángyár. Itt született és élt II. Neve már 1332 -ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. század elején ruszinokat telepítettek be. Since the castle is in a sparsely populated rural countryside there is a heightened intensity to the sense of isolation. 2001-ben 318 szlovák lakosa volt. 2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt. Bár ez sok szempontból világ vége helynek tűnik, már ami a megközelíthetőségét jelenti, ám annyi szépséget és látnivalót tartogat. 926 h. földes Ura G. Borsod-Abaúj-Zemplén. Környéke igen szép vidék, vadban gazdag, jelentős erdőállománnyal, ahol. A megye negyedik legnépesebb. Zágráb, Horvátország fővárosa, a legtöbb, a főként az Adriára igyekvő turistának csak pár tábla az autópályán, de a közel egymilliós nagyváros számos látnivalót, különleges élményt tartogat a látogatóknak. Nevezetességei1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. A megyében több klimatikus üdülőhely és gyógyfürdő is található. Mogyoróska. Nevezetességei. Tót falu Zemplén Várm. 6 További információk. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 2001-ben 242 lakosából 238 szlovák volt. Tiszavalk a Tisza-tó északi csücskében elhelyezkedő ősi település, már a történelem előtti időkben is lakott volt, határában még feltáratlan – feltételezések szerint – Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű bronzkori telephelye. 1910-ben 404, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt. Mád Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében Szerencsi járásban. században, talán a pálosok építették. Fekvése [ szerkesztés ] A vármegye északnyugati részén, a Szuha-patak völgyében fekszik, Aggtelektől 10, Kazincbarcikától 26, Ózdtól 30 kilométerre, a szlovák határtól pedig mindössze 2,5 kilométerre (közigazgatási határa. Oroszsebes Szlovákia térképén. Lakosainak száma 159 ezer fő. A mai települést 1221 -ben „ Bol” néven említik először. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. 2001-ben 586 lakosából 582 szlovák volt. A varbói víztározó horgászásra alkalmas. 499 fő (2023. világháború alatt partizánharcok színhelye volt, a németek felégették. Népessége. 1910-ben 1054, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. Nevezetességei. The cave is a must see. org Lengyelország. Megközelíthető gépjárművel a Nyékládháza belterületén a 3. Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1816-ban épült, 1927-ben átépítették. 1910-ben 331, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. Mailáth József szivattyútelep; Bodrog ártere; Felsőberecki legnagyobb kincse a Bodrog árterének természeti értékei mellett a Felsőberecki-főcsatorna torkolatánál található Mailáth József szivattyútelep. 1920 előtt Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. kezelésben van. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. A magyar határtól egy óra alatt elérhető, sokarcú, változatos. Az ÉMV fő profilját a növényvédőszerek és. Itt született 1805. Ez 1817 márciusáig állt fenn, akkor cserélték fel egy kőtoronnyal. 1910-ben 128, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Jegyzetek. Várossá növekedését a után megindult iparosodásnak köszönheti. Béla magyar király Kisgyőrön keresztül menekült Bükkszentkereszt irányába, és a település. számú főúton könnyen megközelíthetőek Tokaj-Hegyalja, illetve Zemplén nevezetességei is. földes Urai több Uraságok, Kis kövesd, Nagy Kövesdnek filiája, lakosai katolikusok, és reformátusok, két nyomásbéli határja mindent meg terem, réttye jó, de kevés szénát termő, szőleje alkalmatos, erdeje igen kevés, piatzok Újhelyben. Az Árpád-korban a Bors nemzetség birtoka volt. 2011-ben 434 lakosából 424 szlovák. Nevezetességei. Nevezetességei Tót falu Zemplén Várm. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat. 1920-ig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. 7 Jegyzetek. Főoldal › Európa › Magyarország › Észak-Magyarország › Zemplén és a Bodrogköz › A Zempléni-hegység › A Zempléni-hegység információk. Nevezetességei. Nevezetességei. Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre. 1910-ben 653-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel. 1896-ban a község nevét Bodroghalászra magyarosították. Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1910-ben, a görögkatolikus templom 1969-ben épült. Sima és környéke már ősidők óta lakott hely volt, ezt bizonyítják az 1800-as években a község közelében talált kőkori telep maradványai is. Hajdú-Bihar vármegyei kulturális programok listája. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. Nevezetességei. 1920 előtt Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Sátoraljaújhely. Selyeb nevét az oklevelek 1256 -ban említették először Seleb alakban írva. Fekvése. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai katolikusok, és egyesűlt ó hitűek, fekszik Sztropkóhoz 1 1/2 órányira, Trepczhez pedig 1/4 órányira, hegyes határja 3 nyomásbéli, gabonát, és zabot terem, tölgyes. 2011-ben 65 lakosából 36 ruszin, 22 szlovák és 3 ukrán. Római katolikus templom. 3. Nagyruszka Szlovákia térképén [halott link] Források1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. A török hódoltság elnéptelenedik, majd után újra benépesül. Cserépváralja – Szurdoktúra, tanösvény és kaptárkövek a Bükkalján 2023. A 16. Kastélya a 19. Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „ Palota, a gácsi határszélen fekvő ruthén kisközség, 401 gör. Turányhoz is 1/2 órányira, két nyomásbéli határja, ’s vagyonnyai Orosz Hrabóczéhoz mindenben hasonlítanak. A 18. 2001-ben 84 lakosából 44 szlovák, 32 ruszin és 8 ukrán volt. Kiskolon ( 1899 -ig Kolonicza, szlovákul: Kolonica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában . A megye nevezetességei közé tartozik a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés. Újabb látnivalóval gazdagott a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Miskolctól 45 kilométerre, a Zempléni-hegység szőlőkkel borított dombjai közott fekvő. Varichoczhoz 1, nap nyug. 2011-ben 1042 lakosából 985 szlovák. 1867 -ben leégett a katolikus templom, mely helyett 1870-ben újat épített a falu. Népessége. Nevezetességei. ” 1828-ban 36 házában 272 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak, később a környék ipari üzemeiben dolgoztak. 3 Egyéb. Népessége. 1920 előtt Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. 1256 -ban Monajkeddel és Nyéstával volt határos. Nevezetességei. A közvetlen szomszédos települések: észak felől. 1910-ben 786, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2011-ben 153 lakosából 148 szlovák. 1. ; Nevezetességei. Népessége. Gödrös Szlovákia térképén Tiszacsermely és Cigánd között található meg a Tisza egyik legszebb (nem kijelölt) fürdőhelye. Nevezetességei. 20° 40′ 28″. Mogyoróska weboldala: A Wikimédia Commons tartalmaz Mogyoróska témájú médiaállományokat. Nevezetességei. 2011-ben 556 lakosából 366 magyar és 162 szlovák. E monda meséli el Ároktő község keletkezését is. Népessége. . A Déli Vasút 1861-ben építette meg a Budapest-Székesfehérvár vasútvonalat, mely Agárdot is érinti. Hazánk egyik legjelentősebb ipari városa, de kiemelkedő kulturális és. Things to Do in Borsod-Abauj-Zemplen County, Hungary: See Tripadvisor's 15,126 traveler reviews and photos of Borsod-Abauj-Zemplen County tourist attractions. 2011-ben 180 lakosából 115 szlovák és 62 ruszin. földes Ura Kis Uraság, lakosai katolikusok, fekszik d. Hasonló címmel lásd még: Kisgyertyános. Nevezetességei A Rákóczi-kastély régi ábrázolása. század végén kialakított épület Borsod-Abaúj-Zemplén megye legfiatalabb vára. 1910-ben 149, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Postája Czéke, távírója Sátoraljaújhely s a legközelebb eső vasúti állomása Upor. A középkorban vára is volt, de a 16. Népessége. 5 Jegyzetek. ” [2]1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott. A község elnevezése az idők folyamán sokat változott. Barancs. 1910-ben 410, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Nevezetességei5 Nevezetességei. Tokaji borvidék központi részén terül el, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 44 kilométerre keletre. Királyhelmectől 29 km. Görögkatolikus temploma 1774-ben épült. Itt született 1805. Népessége. Jelentős volt az állattartás, majd egyre. Nemzetiségi Civil Study Tour Zemplénben A 19. Nevezetességei. Szép parkjában egy 1841-ben készített Herkules-szobor áll. 5 Források. Lásd még: Hajdú-Bihar vármegyei múzeumok listája. Római katolikus temploma 1912-ben épült. 2011-ben 1551 lakosából 1516 szlovák. Sajósenye. Zemplén, település. Királyhelmectől 10 km-re nyugatra, a bal partján fekszik. század végig nem volt független a római katolikus egyház lokális életétől. 1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. A még jelentős méretű park. ) [1] A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskolon témájú médiaállományokat. 1910-ben 154, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. 2001-ben 431 lakosából 356 ruszin és 67 szlovák volt. Nevezetességei. hu oldalon. 1 Polgármesterei. földes Ura B. 2011-ben 549 lakosából 544 szlovák. 1 Füzér vára. Lásd még: Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye turisztikai látnivalóinak listája; Heves vármegye. 1839-ben épült. lakosai ó hitűek, fekszik Orosz Tokajhoz n. Népessége. Népessége. 1990–1994: Czók Endre ; 1994–1998: Czók Endre (független)1920-ig Zemplén vármegye Mezőlaborci járásához tartozott. Birtokos családja Ládinak. Népessége. F. Modrához 1/4 órányira, más részről pedig hegyek, és erdők között; határja 2 nyomásbéli, tavaszi vetést, zabot meglehetősen. Borsod-Abaúj-Zemplén megye szépségei és fürdőlehetőségei. Tartalomjegyzék kinyitása/becsukása. 107. További információk. 1. század végén Vályi András így ír róla: „ Orosz Patak. 6 További információk. Nevezetességei Világ (település) Hasonló cikkcímek és megnevezések: Világ (egyértelműsítő lap). 1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. Zemplén vármegye, egykori közigazgatási egység. 2011-ben 274 lakosából 273 szlovák. A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen Miskolc-Lillafüred és a híres aggteleki cseppkőbarlang), a nemesi kastélyok, valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik. Ez a szócikk Alsógyertyánról szól. A könyv bárki által megtekinthető egy teljesen felújított régi malom magtárban, több érdekes kiállítással egyetemben. földes Urai G. Őrmező; Külső hivatkozások. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét. Királyhelmectől 29 km-re (de légvonalban csak 13 km-re) nyugatra, a Bodrog jobb partján fekszik. kath. 1915-ben épült. Fekvése [ szerkesztés ] A 3-as főútról érhető el Mezőkövesden át a 3302-es , vagy a főútról Nyékládházánál letérve, Mezőcsáton keresztül a 3307-es , majd Ároktőtől szintén a 3302-es úton. 2011-ben 2728 lakosából 2634 szlovák és 15 cigány. Szent kassai vértanúk tiszteletére szentelt, római katolikus temploma. 1910-ben 464, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát, amikor átutazóban volt ezen a tájon. A. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszabábolna témájú médiaállományokat. NevezetességeiTiszatarján jelentősége a század közepén megnövekedett, melyet országos szintű vásártartásai is bizonyítanak. 7 További információk. 2011-ben 996 lakosából 942 szlovák volt. 1910-ben 229, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. Az 1870-es években csatolják Agárdot (Dinnyéssel együtt. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Gálszécsi járásához tartozott. A magyar határtól egy óra alatt elérhető, sokarcú, változatos. 6 Jegyzetek. 2001-ben 55 lakosából 48 szlovák, 4 ruszin és 3 ukrán volt. 2001-ben 242 lakosából 225 szlovák és 15 ruszin volt. Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tisza és a Bodrog találkozásánál, a Kopasz-hegy lábánál. századi eredetű, a pápai tizedszedők jegyzékei szerint még. 2090 fő (2021. 2011-ben 683 lakosából 669 szlovák volt. Sugó ( 1899 -ig Smigócz, szlovákul: Šmigovec, korábban Šmugovce) község Szlovákiában, az Eperjesi. 2011-ben 401 lakosából 388 szlovák volt. 1910-ben 241, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. h. Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus. 21° 16′ 36″. 2001-ben 258 lakosából 256 szlovák volt. földes Ura G. Postája Füzesér, távírója és vasúti állomása Bánócz. Taktaharkány nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban. 1910-ben 2725-en lakták, ebből 2719 magyar. Semjén község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban . Nemhivatalos oldal Kiskolon. Ekkor jelentek meg az eddigi címletek mellett az első 500 és 1000 forintos bankócédulák is. Népessége. András -ben adományozta a Borsod vára 10 ekényi földjét Detricus zólyomi kormányzónak, aki a Balassák és a Csákányiak őse volt. Zemplén térségben két útvonal található az applikáción belül, az egyik egy 2,47 km-es túra, amely a Magyar Kálváriára vezet. Nevezetességei. NevezetességeiA trianoni diktátumig Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott. Úti kápolnája 1773-ban készült. Nevezetességei. Nevezetességei A Rákóczi-kastély régi ábrázolása. Az eredetileg földszintes kastély 1799-ben épült, mellette a római katolikus kápolna 1823-ban létesült. English; Deutsch;. Népessége. 1803-ban épült késő barokk stílusban. 805 fő (2021. Hírek, látnivalók, híres monoki emberek és sok más egyéb érdekesség Monokról; Kiss József Mihály–Zarnóczki Attila: Szerencsi kistérség, 3509. A Szent József templom. Debrecen [szerkesztés] Református Nagytemplom. Népessége. földes Urai G. 1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. Borsod-Abaúj-Zemplén: Járás: Cigándi: Jogállás: község: Polgármester: Kiss Attila (független) Irányítószám: 3977: Körzethívószám: 47: Népesség: Teljes népesség: 613 fő. 2003-ban az OLKÖ Derenk romfalut a Magyarországi Lengyelség Történelmi Emlékhelyévé. Tót falu Zemplén Várm. Saját postája, távíró és. Nevezetességei. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott. Papja 1332 - 1333 -ban 24 garas, 1334 - 1335 -ben 10 garas pápai tizedet fizetett. Nagyerdei. Népessége. Zemplén ( szlovákul: Zemplín, németül: Semplin, ukránul: Zemno, latinul Zemplinium) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában . Tehnához 1/2, délre Vecséhez is 1/2 órányira, térséges határja három nyomásbéli, gabonát, árpát terem, erdője, szőleje nints, piatza Kassán. Tomor (település) 222 fő (2021. század elején nevét már Viss-nek írták, ekkor a Farkas család volt a falu birtokosa. Tomor község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban . ”. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Urai Gróf Sztáray, és Okolitsányi Uraságok, fekszik Örmezőnek szomszédságában, mellynek filiája, lakosai katolikusok, tulajdonságaira nézve lásd Lesznát, mellyhez hasonló, mind a’ kettő második Osztálybéli. 48° 10′ 53″k. Alsózsolca. 3 Református templom. A 18. 2011-ben 982 lakosából 945 szlovák volt. katholikus lakossal. Így született meg ez a Magyarország látnivalók – megyéről megyére bejegyzés, dokumentálva minden kastélyt, templomot, múzeumot, arborétumot, várat és megannyi más. 1 Polgármesterei. Népessége. századi, a 17. október 4-én Lónyai Gábor politikus, Zemplén vármegye országgyűlési követe, az 1848 előtti ellenzék vezéralakja, az Országos Gazdasági Egyesület alapítója, majd elnöke. 6 Jegyzetek. Márk (település). Zsujta egykori birtokosai a Karsa, Puky, Szécsy, majd a Vendéghy családok voltak. JegyzetekNevezetességei. 2001-ben 670 lakosából 653 szlovák volt. h. Zemplén a honfoglalástól. a Stepanó és Szentiványi családoké. ) [2] A Wikimédia Commons tartalmaz Tomor témájú médiaállományokat. Római katolikus temploma 1853-ban épült. Sablon • Wikidata • Segítség: Gibárt község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében,. 2011-ben 777 lakosából 670 szlovák és 48 roma. Sajógalgóc. Az iskola 1967-ben, a kultúrház 1983-ban épült. Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma 1910-ben épült. Nevezetességei. 2001-ben 610 lakosából 602 szlovák volt. Népessége. Tót falu Zemplén Várm. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye hivatalos oldala, Miskolc. Görögkatolikus temploma 1793-ban épült barokk stílusban. Ez a lista Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye ismert turisztikai látnivalóit tartalmazza ( műemlékek, természeti értékek, programok). 1910-ben 149, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.